A projekt kereskedelmi-vendéglátási fejlesztésének középpontjában a hazai bortermeléssel kapcsolatos ismeretek terjesztése és az itthon termelt borok hírnevének, fogyasztásának elősegítése áll.
A bazilika pincerendszere a felújítást és az átalakítást követően a borászati ismeretterjesztés és a kulturált borfogyasztás természetes színtereként kínálkozik. A pincetér történetileg kialakult építészeti formái, illetve a tervezett belső építészeti átalakítások egyedülállóan látványos fizikai környezetet képeznek a tervezett funkciók számára.

A borászattal kapcsolatos bemutató terek és a bennük megvalósított funkciók a következők lesznek:

A kiállítóhely a főbejárat folytatásaként a Sötétkapuval párhuzamosan, de a pincetéren belül húzódó tágas folyosó területén kerül kialakításra mintegy 812 m2 területen. A kiállítás azt a kapcsolathálót kívánja feltárni, melynek keretében a katolikus egyház történelmi egyházmegyéi – kiemelve az Esztergomi Főegyházmegye tevékenységét –, és szerzetesrendjei aktív szereplőként jelentek meg a magyar szőlőtermesztés és borkészítés ezeréves történetében.

Tovább:

A kézműves borászkodás és a nagyüzemi borgyártás hívei ismét egymásnak feszültek Egerben: ezúttal az édesítés kényes kérdése mentén izzottak fel az indulatok.
Az Egri Borvidéki Hegyközségi Tanácsban (EBHT) kétféle gondolkodásmód jelenik meg: a kézműves borászoké, illetve a nagyüzemi borkészítés híveié. Tény az is, hogy a mai piaci körülmények között mindkettőnek létjogosultsága van – jelentette ki Simon József, az egri hegyközség elnöke azon vita kapcsán, amely az EBHT február elejei ülésén épp az ő javaslata nyomán bontakozott ki. Történt ugyanis, hogy a tanácskozáson szóba került a borok édesítésének kérdése, mégpedig akképp, hogy az eljáráshoz kizárólag az Egri Borvidéken termett szőlőből készült mustot, illetve mustsűrítményt lehessen használni. Simon viszont azt javasolta, hogy az „egri” néven forgalomba kerülő védett eredetű borokat egyáltalán ne lehessen édesíteni, csak az asztali, illetve tájborokat.

Oltalom alatt álló eredetvédelemmel rendelkező bor az, amit „egri” néven lehet forgalomba hozni. A borfogyasztók pedig megszokják majd a következő években a jelölést: OEM. Vajon ugyanazon minőségről beszélünk, ha kései szüret után, alacsony hozammal termelt szőlőből készült borra írjuk, hogy „édes egri bor”, illetve ha sűrített musttal édesítünk, és úgy írjuk rá: „édes egri bor”? Ha nem, akkor melyik esetben csapjuk be a fogyasztót? – tette fel a költői kérdést az egri hegyközség elnöke. Mint fogalmazott, nem az ellen tiltakoznak, hogy a borászok édesítsék a boraikat, hiszen a magyar fogyasztók nagy része édesszájú. Azt viszont hamis magyarázatnak tartja, hogy az „egri” megnevezés elhagyásával csökkenne ezen termékek forgalma.

Én ugyan meg nem innám, de tudomásul kell venni: a piac igényli az édes borokat. Évek óta hiányoznak a félszáraz vörösborok, de nincs főzőbor sem – jelentette ki Kenyeres Zoltán egri borkereskedő. Hozzátette ugyanakkor: szem előtt kell tartani a magas minőséget, hogy az üzleteket ne áraszthassák el a különféle édesítőkkel „feljavított” gyenge olasz borok, hanem az itteni kiváló termékek kerüljenek a polcokra.

Forrás:
http://www.borlovag.hu

Borászatunk tervei szerint 2010. évben megújítja arculatát, ennek első szereplőjeként a napokban piacra került az Egri Kékfrankos Rozénk új évjárattal, új „ruhában”

Keresse termékeinket a boltok polcain, egészégére!

www.ostorosbor.hu

A Tokaj Reneszánsz - Tokaji Nagy Borok Egyesületének 16 pincészete 50 féle bort kínál az ínyenceknek.
A borkóstolás mellett koncerteken és szakács mesterkurzuson is részt vehet a közönség április 23-án a Tokaj Nyitány 2010 elnevezésű rendezvényen a Gólyavárban Budapesten.

A Tokaj Reneszánsz - Tokaji Nagy Borok Egyesületének 16 pincészete 50 féle bort kínál az ínyenceknek. Az új, 2006-os évjárat legjobb aszúit pedig Molnár Péter előadással egybekötött mesterkurzusán ízlelhetik meg az érdeklődők - közölte Toronyi Zsuzsa szervező az MTI-vel.


Az eseményen Litauszki Zsolt, a Bib Gourmand 21 étterem többszörös díjnyertes séfje és Christophe Deparday francia mesterszakács, a Pierot Étterem új séfje mutatja be, hogy milyen ételeket képzelt el a különböző tokaji borokhoz. A magyar blogszcéna három gasztrobloggerre, a Chili&Vanília, a Fűszer és lélek, valamint a Malackaraj írói is szabadjára engedik képzeletüket arról, hogy mi kerüljön a tányérra a tokaji borok mellé. A falatokat minden látogató összekóstolhatja a borokkal.

Az eseményt a Kelemen Angelika Jazz Quartett és a Nemjuci koncertje zárja. Jegyeket a www.tokaji.hu/tokajnyitany2010 oldalon igényelhetnek az érdeklődők, a két mesterkurzusra csak korlátozott számban van hely. A kiváló és garantált minőségű tokaji nagy bor védelmére és képviseletére1995-ben létrejött egyesület minden évben megrendezi a tokaji borok aktuális évjáratának bemutatóját a budapesti közönségnek.

Forrás:
http://www.wineroads.eu/hirek/1304/TOKAJ_NYITANY_2010_-_BORKOSTOLO_AZ_ELTE-N

A kínálat szűkítését tervezik a tokaji szakemberek, ezzel eltűnik az aszúeszencia, a Tokaji Jégbor pedig a jövőben Zempléni Jégbor néven lesz kapható. Így várhatóan könnyebben tudják majd kommunikálni a termékeket.
Eltűnik a kínálatból az Aszúeszencia és a Tokaji Jégbor, ha véglegessé válik a Tokaji Borvidékre vonatkozó termékleírás, amelynek elkészítésére az Európai Unió kötelezte a tagországok borvidékeit. A tokai szakemberek szerint a jelenlegi termékskála túl széles, nehezen átlátható és kommunikálható, ezért van szükség annak szűkítésére.

Jarecsni János a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára azt mondta, hogy a termékleírás két év előkészítő munka után rövidesen elnyeri végleges formáját. Elkészítésében a hegyközségi tanács szakbizottsága mellett Tokaj-Hegyalja borászati szervezetei is részt vettek.

A borfajták szűkítéséről azért döntöttek a szakemberek, mert szerintük az aszúeszencia nehezen magyarázható termék a fogyasztók számára. Az aszú alapú desszertbor a hatputtonyos aszú és a még magasabb minőségű eszencia között helyezkedik el, gyakran össze is keverik az utóbbi borfajtával. Éppen ezért nehezen kommunikálható termék.

A Tokaji Jégbortól mint márkanévtől pedig azért válnak meg, mert nem erről a termékről híres a borvidék. A csak különleges időjárási körülmények között termelhető csemegebor eddig kiharcolt piacát azonban nem adják fel a tokajiak, csak a márkanév változik Zempléni Jégborra.

Forrás:
http://www.wineroads.eu/hirek/1303/MEGSZUNIK_A_TOKAJI_ASZUESZENCIA